Egy nagyon érdekes esettanulmányt kaptam a hallgatóktól, ebben ezt írják:
Portland (Oregon)
A világ 2. legkörnyezet-tudatosabb városa (Reykjavík után), és a tudományos magazinok szakértői a világ top 10 legzöldebb városának egyikeként tartják számon. Mivel egy település irányítása, vezetése hasonló elvek alapján működik mint egy vállalaté , úgy éreztük jól be lehet mutatni rajta keresztül, egy „zöld” gondolkodás mód igenis kialakítható, és fenntartható, sőt jövedelmező. (...)
A városban működik egy olyan ingyenes hot-line, ahol a nap 24 órájában, az év minden napján lehet bejelenteni a vízszennyezést, az árvízvédelem és a lakói észrevétel program keretein belül. Hozzátartozik a programhoz továbbá a környezettel kapcsolatos kérdések és aggodalmak megválaszolása. Egy másik szolgáltatás keretében interneten keresztül ingyenesen lehet rendelni vízminőségi mutatókat mérő műszereket mint pl.: WC folyást észlelő tabletta, fürdőszobai vízkőmegelőző csapfej, nyomásszabályzó takarékos csapfej, otthoni víztesztelő szett, stb. (...)
Elindították az Ecoroof 2010 programot, amelynek lényege, hogy a város kedvezményeket, és pénzbeli ösztönzést nyújt az ingatlan tulajdonosának és az építtetőnek. Az ökotető lényege: egy szintetikus membrán rétegre egy sima réteg pázsit kerül. Az ökotető jelentősen csökkenti az esővíz lefolyást, energiát takarít meg, csökkenti a szennyezést és eróziót. Magába szívja a szén-dioxidot, hűti a felforrósodott belvárost, növeli a madarak életterét. (...)
A közösségi kert program 1975 óta nyújt kertészkedési lehetőséget a lakosok számára. Negyvenhárom kert található a város különböző pontjain, melyeket önkéntesek hoztak létre és működtetnek. (...)
A város vezetés ösztönzi a lakosokat saját környezetük óvására. Az ingyenesen hívható zöldszámon az érdeklődőket információval és tanácsokkal látják el a fa ültetéssel és neveltetéssel kapcsolatban. A szám hívásával kérhető az utca fáinak vizsgálata is. (...)
A Napenergia tervezet igyekszik a város általános építkezésébe és fejlesztésébe bevezetni a megújuló erőforrást jelentő elemeket. A napenergia kollektorok beszerelése esetén a város fedezetet nyújt a szerelési költségek 80%-ra, mellyel a hasonló kedvezményt nyújtó országok között első helyen szerepel. (...)
A város folyamatosan szélesíti biciklis közlekedési lehetőségek körét és egy tervezet értelmében extra támogatást nyújt a kerékpáros programok tervezésében, valamint növeli az ilyen tevékenységekhez köthető támogatást. (...)
Az újrahasznosító hulladékgyűjtőknek ugyanolyan könnyen elérhetőknek kell lennie, mint a hagyományos hulladékgyűjtő állomásoknak. Az új lakó beköltözését követő 330 napon belül a városnak kötelessége ellátni őt hulladék-újrafelhasználási tanácsokkal és éves szinten újrafelhasználás információkat is nyújt. (...)
A portlandi jövőkép program lényege, hogy a városi lakói hangot adhatnak a saját elképzeléseikről a város jövőképét illetően. 2005 és 2007 között 12000 portlandi lakos hozzászólását vették figyelembe a elképzelések kialakítása során. Várakozások 2030-ra: összeköti a város lakóit a természettel, hogy nemzetközi példaképként szolgáljon az érték és fenntarthatóság körében. A belvárosban a lehető legtágabb terek kialakítása és az autós közlekedés csökkentése a cél, a vállalkozások és a közösség együttes erőfeszítéseket tesz egy minél fenntarthatóbb és élhetőbb környezet kialakításában.
(Az eredeti - amúgy 9 oldalas - házidolgozat szerzői: Hofgard Bálint, Szimilkó Máté, Hulik Mátyás)
____________________
Valóban a legzöldebbek közé került a város a GRIST listáján, és a város honlapján az első oldalon, az alapvető célok között megjelenik a környezet.
Where our goals are to:
- Ensure a safe and peaceful community.
- Promote economic vitality and opportunity.
- Improve the quality of life in neighborhoods.
- Protect and enhance the natural and built environment.
- Operate and maintain an effective and safe transportation system.
- Deliver efficient, effective, and accountable municipal services
A többi pedig a város Sustainable City oldalán megtalálható. Ami kimaradt a dolgozatból, az a város marketingjének bemutatása (ugye-ugye?). A városmarketing célcsoportja kettős: a város lakói illetve a várost felkeresők, a turisták (mindkettő tovább finomítható: a környéken lakóktól a vállalkozásokig, az intézményektől a civil szervezetekig).
Itt a cél szerintem elsősorban az élhető város, a lakók pozitív attitűdjének kialakítása (és az elégedettségen keresztül a vezetés újraválasztása). A lakók számára fontos a jó közérzet, amelynek része a zöld területek nagyságától kezdve az esztétikus környezeten át a környezetterhelésekig (levegő-, víz szennyezettsége) a környezet állapota, de ugyanilyen fontos lehet az a tudat is, hogy részesei valami jó dolognak. A kutatások vegyes eredményeket hoznak: sokat ugyan nem hajlandók tenni (fizetni) az emberek a környezeti értékek érvényre juttatásáért, de ha nincs nagy ára, akkor tesznek érte, büszkeséggel tölti el őket, szívesen vesznek részt benne. Ugyanakkor egyre többen vannak az elkötelezettek is, jelentősen növeli az elkötelezettséget, ha közvetlen érintettjei a változásnak (ennek megfordításával találkozunk sokszor, amikor a not-in-my-backyard problémával szembesülünk.)
Egy ilyen második helyezés, vagy bármely környezettel összefüggő vetélkedésen jó eredmény elérése jól kommunikálható, különösen ha látható eredményei vannak (igen, még ez is). Nem a legfontosabb kritériuma az élhetőségnek (< közbiztonság, munkahelyek, szolgáltatások elérhetősége stb.), de ha az alapok rendben vannak, akkor még akár jó beszédtéma is lehet. Amennyiben ennek pénzügyi oldala is van (támogatások) akkor még izgalmasabb a történet: a források megtalálása (külső is!), a költségvetés elfogadása, támogatási rendszer kialakítása, ellenőrzése: nem egyszerű kérdések.A polgármester egy ilyen folyamatot kézben tartva sikeres, elkötelezett emberként mutathatja be magát - persze néha ennek is ára van: mindig össze kell egyeztetni a város más programjaival, hogy hiteles maradhasson.
A nagy projektekbe (építkezés, felújítás) nyilvánvalóan be lehet építeni a zöldülő város szempontjait. A város által finanszírozott kampányok nagy részének is eleme lehet - akár látogatókat akar csalogatni a városba, akár a városi közösségnek szólnak. A környezet folyamatos előtérben tartása (beszédtéma, projektek) növeli a városlakók környezeti tudatosságát, egyre előkelőbb helyre kerül a környezet a városlakók értékrendjében. A környezeti projektekhez könnyen találhatunk partnereket, támogatókat vagy akár könnyen találunk projekteket, amikhez csatlakozhatunk. érdemes lehet tehát az ökomarketinget a városmarketing alapvető részévé tenni, és a stratégia szintjére emelni.
A városokról és azok környezeti hatásairól, fenntarthatóságáról nálam jóval szakavatottabbak is írtak.
